A költözés - 1.évad,1.rész

Jelenleg anglia egyik kis városában élünk a családommal.
Itt nincsen sok barátom, sőt egy sincs, mert a legjobb barátnőm és egy pár osztálytársam elköltözött innen.
Úgy döntöttünk elköltözünk anglia másik felére, Skiptonba.
Ott él a legjobb barátnőm is, Tina Spit.
És az a jó hogy holnapután már költözünk, szóval holnap nem kell suliba mennem. Már a cuccokat is bepakoltam. És jövőhét hétfőn beíratkozunk az iskolába is.
Szerencsére Tina is abba a suliba jár, így együtt lehetünk.
10 emeletes házba költözünk, mi a nyolcadikon lakunk, Tináék pedig a hetediken.
Az én szobám nagyon nagy, és apa csinált nekem egy gardróbszobát.
Adamnek is nagy a szobája, de ez nem érdekel senkit.:DD
Az ősöknek óriási a hálójuk, de tényleg óriási. Tök jó a konyha, és a nappali is.
A nappali narancssárga, és van egy hatalmas tévénk.
A gardróbszobámba van egy haa-haa-hatalmas tükör, a helyiség tele van smink cuccal, cipővel, ruhával, körömlakkal.
Alig várom hogy szerda legyen.

*SZERDA 09:41*


Elindultunk. Út közben volt egy kis csúszás. Dugó volt egy hídnál, és nem bírtunk átmenni.
- Ooh, este lesz mire oda érünk. - mondta kicsit dühösen anyu.
- Oda érünk! - nyugtatgatta apu, anyut.
- Chajj, de apuuu! - már én is ideges voltam.
- Nem én tehetek róla . - mondta apu, már ő is mérgesen.
Persze Adam ebből semmit se értett, mert folyton azon az mp3 -ján halgatta a zenét.
- Apuuu! - sikítottam kicsit hangosan.
- Leyla.. oda érünk. - szólt apu, már nyugodtan.
És akkor elindultunk. Tényleg igaza volt, mert utána 15-20 perc múlva ott is voltunk.
Mikor oda értünk rögtön szaladtam a szobámba kipakolni.
Megkaptam a lakáskulcsomat, és a szobám kulcsát is.
Mire ide értünk sötét lett. Már félkilenckor az ágyban voltam, és Tinanak írtam, hogy ide értünk és hogy holnap 3-kor jöjjön át!

*CSÜTÖRTÖK 15:04*

Csöngetnek!
- Szia Tina.
- Szia Leyla, annyira örülök hogy látlak.Miért értetek ide ilyen későn tegnap? - kérdezte Tina.
- Én is örülök. Hát.. dugó volt az egyik hídnál, de szerencsére ide értünk. Gyere be!
- Jólvan!
- Megmutatom a házat.
- Rendben.
Leyla megmutatta a házukat és most a szobájában vannak.
- Hű, de jó a szobád, de jó ez a gardróbszoba. - mondta Tina, ámulva.
- Köszi, amúgy tök jó hogy itt laksz az emeleten.
- Igen, igen. - Tina közben csak ámult és bámult Leyla szobáján.
- Amúgy mi van Chrisel? - kérdezte Leyla.
- Hát semmi, ugyanolyan mint volt. Te, Leyla elkell mesélnem valamit! -mondta hirtelen Tina.
- Na mond!
- Na szóval ismered Chris tesóját Michaelt...? - kérdezte furcsán Tina.
- Igen, mi van vele? - érdeklődött Leyla.
- Nos, hát . . .  - és itt elakadt Tina.
- Na.. mond már mivan!? - nyugtalankodott Leyla.
- Hát öhmm.. szóval . . - nem mondta tovább
- Mond már el Tina, én nem mondom el senkinek! - nyugtatta meg Tinat.
- Jólvan na.. szóval .. én hát öhh, össze jöttem vele. - suttogta Tina.
- Tényleg, és mikor? 
- Majd el mondom, de nekem most mennem kell.. - folytatta Tina.
- Jólvan, majd beszélünk. - közbe Leyla gondolkozott miért siet annyira barátnője.!?
Leyla kikísérte Tinat az ajtóig.
- Szia Leyla, majd írok.
- Oké, szia!
És Tina lement a hetedik szintre.
Leyla egész éjszaka azon gondolkodott, barátnője miért nem mondta el előbb neki ezt a Michael ügyet!? És talán tényleg úgy van ahogy ő gondolja, hogy senki sem tudja, és csak ezért rohant el??!