*HÉTFŐ 06:42*
Most keltem fel.Fogat mostam, felöltöztem, és megvolt a mindennapos veszekedés is Adammel.Most arról folyt a vita hogy ki megy be először a fürdőbe, de persze hogy én győztem, és én mentem be először:DD
Szóval megvolt minden, és már indultam volna mikor ..
*Csörög a telefonom*
- Szia Leyla.
- Szia Tina, mond!?
- őő.. hát mikor indulsz?
- Most, egy perc és ott vagyok.
- Ja, oké. Akkor szólok anyunak.
*KÖZBEN*
- Anyuuu! - kiabált Tina az anyukájának.
- Mondjad - szólt vissza Tinának.
- Induljunk már mert Leyla itt van.
- Jólvan.. itt vagyok.
- Na már itt vagyok, most csöngetek.. - szólt a telefonba Leyla.
- Oké, megyek. - mondta Tina.
Tina kinyitotta az ajtót és ott volt Leyla. A lányok a telefonba beszéltek, miközben ott álltak egymással szemben.
- Hali.. - szólt Tina.
- Nyali. - vágta rá Leyla.
- Indulhatunk, anyuuu jössz?
- Persze, mehetünk - szólt Leyla, és elindultak.
*Az iskolában*
Na végre ide értünk. Tinával végig izgultuk az utat, hogy melyik osztályba fogok kerülni.Elmentünk az igazgatóhoz, és bejelentkeztem, és megmondta melyik osztályba kerülök.
Nagy örömömre Tina osztálytársa lettem, és már el is foglaltam mellette a helyem. A könyveket is megkaptam, és már kezdődik is az első órám.
*Első óra*
Matek óra volt, és bementünk első órára Tinával, és akkor megláttam őt. Őt akit már rég láttam, őt akit már úgy hiányoltam. Ő volt ott igen Ő, Chris Kalnie, akibe már első óta bele vagyok zúgva.
És most annyira helyes lett, hogy nem tudtam levenni a szemem róla, és valamivel el kellett foglalnom magam, így a ceruzámmal játszodtam.
Bejött Mrs.Halálfej (Mrs.Taki, de mindenki így hívja.) és csak nézett mit is csinálok én. A matekot nagyon útálom szóval ebbe az iskolába se leszek jó belőle.
Mikor vége lett a mateknak, következett a tesi.
Tesi órán beszélgettünk Tinával, hogy tegnap miért rohant úgy el, hát ez sült ki belőle:
- Tina, amúgy tegnap miért rohantál el csak úgy? - érdeklődtem.
- Mert siettem. - mondta zavartan..
- De hát hova? Még maradhattál volna.
- Mennem kellett már. - és lehúzta a fejét.
- De még 1 órát maradhattál volna. - mondtam meggyőzően.
- Ha nem mondod el senkinek.. ma át megyek hozzátok és kibeszéljük, oké? - mondta Tina kicsit félénken.
- Rendben. - és pont kicsöngettek.
A tesi volt az utolsó óránk. Jött Tina anyukája és haza vitt.
Egyből Tináékhoz mentünk.
*Otthon, a Spit lakásban*
Mentünk a Tina szobájába, és kifagattam.
- Nos, Tina.. megígérted hogy elmondod.
- De mit? - kérdezte Tina.
- Hát tudoo..
- Ja tényleg. - vágott közbe a szavamba.
- Na . . mi is volt ez tegnap? - kérdeztem.
- Biztos nem mondod el senkinek?
- Nem, nem fogom el mondani senkinek. - mondtam.
- Jólvan. Szóval, tudod hogy összejöttünk Michaelel, és hát .. egyedül csak te és Chris tud róla. Még az anyukája sem tud róla, és még Samanta, de még Sidney sem tud róla.
És nem tudtam hogy megbízhatok-e benned!? És azt hittem hogy majd elmondod valakinek és még lehet hogy most is azt hiszem..
Fogalmamsincs hogy most mivan, vagy hogy mi történik körülöttem. - mondta kicsit szomorúan.
- Tehát, te nem bízol meg bennem? De hát én vagyok a legjobb barátnőd. - mondtam kicsit zavartan.
- De én csak . .
- Elég volt, én ezt nem értem, nem értem, most akkor mivan? Elvileg eddig én voltam a B.F.F. -ed, most meg? - vágtam a szavába.
- De Leyla én csak.. - nem hagytam befejezni.
- Nem értem, én most .. én most haza megyek. - kirohantam a szobából, és becsaptam Tináék bejárati ajtójukat.
*Otthon a Daliu lakásban*
Otthon csak Adamet találtam.
- Hello Adam. - mondtam.
- Szia Leyla. - köszönt vissza.
- Anyu hol van?
- Lement a boltba, venni lisztet. - mondta Adam.
- Ja értem, oké. - szóltam vissza.
- Ööhm.. Leyla, valami gond van? - érdeklődött.
- Nem, semmi miért? - mondtam zavartan, de mégis volt valami baj.
- Leyla látom hogy valami bajod van, velem van bajod?
- Nem dehogy.
- Leyla mond már el, sokkal könnyebb lesz, mondjuk lehet hogy majd nem érdekel ha hülyeséget mondasz, de megpróbálhatjuk.
- Jólvan, de nem mondhatod el senkinek.
- Rendben nem mondom el SENKINEK!
- Na.. szóval, van egy barátom és a barátom összejött egy sráccal, és csak én és egy osztálytársam tud róla, szóval se az anyukája se senki nem tud róla. És ez a barátom nem bízik meg bennem, és én ezen kiakadtam, mert már nagyon rég óta barátok vagyunk és mindent el mondunk egymásnak.
- Értem, és mikor mondta el neked ez a 'barátod' ? - kérdezte Adam.
- Csütörtökön beszéltünk és akkor mondta el. - válaszoltam neki.
- Oké, hát én csak annyit tudok mondani, hogy majd megbékél, és majd minden helyre fog jönni.
- Köszi Adam, egy kicsit még szomorú vagyok de azért megnyugtattál. - és tényleg nyugott voltam.
- Hát nincs mit Leyla, nem akartam lelkizni, mert hát te is tudod hogy a 13 év alatt egyszer se lelkizünk. - mondta Adam.
Én már csak erre mosolyogtam de most nagyon megnyugtatott.
- Na Adam jött anya, semmit ne szólj neki lécci. Megyek köszönök neki.
- Okéé.
- Szia anyu! - köszöntem.
- Szia kicsim, el sem hiszed mi történt! - köszönt vissza.
- Miért jöttél ilyen későn?
- Ezt akarom elmondani. Képzeld el hogy szerintem 23 ember is állt a pultnál és nagy szerencsétlenségemre, én értem oda utoljára.
Persze nekem csak az járt az eszembe amit Adam mondott: vajon tényleg megbékél Tina és minden rendbe jön?! Annyi kérdés volt bennem..
*Este 21:58*
Már az ágyban vagyok, és nézegetem a telefont hogy nem-e hív Tina (?), de semmi!
Mi lesz ha mégse jön helyre a dolog? Vagy mi lesz ha már soha többé nem beszélünk, vagy mi lesz ha .. ha ...
Nem tudom, nem tudok semmit..:(
- Anya Leyla elaludt, én is megyek feküdni. - mondta Adam.
- Oké, már én is megyek, jó éjt Adam.
- Jó éjt anyu! - köszöntek el egymástól, és persze én ezt mindet hallottam, mert nem is aludtam, csak gondolkodtam, és gondolkodtam.
Naplót írok, és ma este csak ennyit írtam bele: ' Jó éjt! '
Üdvözöllek a blogomon! :) Ez a blog történetekről szól, amit én írok. Nézegesd, olvasgasd, komizgass! köszipuszii:*
A költözés - 1.évad,1.rész
Jelenleg anglia egyik kis városában élünk a családommal.
Itt nincsen sok barátom, sőt egy sincs, mert a legjobb barátnőm és egy pár osztálytársam elköltözött innen.
Úgy döntöttünk elköltözünk anglia másik felére, Skiptonba.
Ott él a legjobb barátnőm is, Tina Spit.
És az a jó hogy holnapután már költözünk, szóval holnap nem kell suliba mennem. Már a cuccokat is bepakoltam. És jövőhét hétfőn beíratkozunk az iskolába is.
Szerencsére Tina is abba a suliba jár, így együtt lehetünk.
10 emeletes házba költözünk, mi a nyolcadikon lakunk, Tináék pedig a hetediken.
Az én szobám nagyon nagy, és apa csinált nekem egy gardróbszobát.
Adamnek is nagy a szobája, de ez nem érdekel senkit.:DD
Az ősöknek óriási a hálójuk, de tényleg óriási. Tök jó a konyha, és a nappali is.
A nappali narancssárga, és van egy hatalmas tévénk.
A gardróbszobámba van egy haa-haa-hatalmas tükör, a helyiség tele van smink cuccal, cipővel, ruhával, körömlakkal.
Alig várom hogy szerda legyen.
*SZERDA 09:41*
Elindultunk. Út közben volt egy kis csúszás. Dugó volt egy hídnál, és nem bírtunk átmenni.
- Ooh, este lesz mire oda érünk. - mondta kicsit dühösen anyu.
- Oda érünk! - nyugtatgatta apu, anyut.
- Chajj, de apuuu! - már én is ideges voltam.
- Nem én tehetek róla . - mondta apu, már ő is mérgesen.
Persze Adam ebből semmit se értett, mert folyton azon az mp3 -ján halgatta a zenét.
- Apuuu! - sikítottam kicsit hangosan.
- Leyla.. oda érünk. - szólt apu, már nyugodtan.
És akkor elindultunk. Tényleg igaza volt, mert utána 15-20 perc múlva ott is voltunk.
Mikor oda értünk rögtön szaladtam a szobámba kipakolni.
Megkaptam a lakáskulcsomat, és a szobám kulcsát is.
Mire ide értünk sötét lett. Már félkilenckor az ágyban voltam, és Tinanak írtam, hogy ide értünk és hogy holnap 3-kor jöjjön át!
*CSÜTÖRTÖK 15:04*
Csöngetnek!
- Szia Tina.
- Szia Leyla, annyira örülök hogy látlak.Miért értetek ide ilyen későn tegnap? - kérdezte Tina.
- Én is örülök. Hát.. dugó volt az egyik hídnál, de szerencsére ide értünk. Gyere be!
- Jólvan!
- Megmutatom a házat.
- Rendben.
Leyla megmutatta a házukat és most a szobájában vannak.
- Hű, de jó a szobád, de jó ez a gardróbszoba. - mondta Tina, ámulva.
- Köszi, amúgy tök jó hogy itt laksz az emeleten.
- Igen, igen. - Tina közben csak ámult és bámult Leyla szobáján.
- Amúgy mi van Chrisel? - kérdezte Leyla.
- Hát semmi, ugyanolyan mint volt. Te, Leyla elkell mesélnem valamit! -mondta hirtelen Tina.
- Na mond!
- Na szóval ismered Chris tesóját Michaelt...? - kérdezte furcsán Tina.
- Igen, mi van vele? - érdeklődött Leyla.
- Nos, hát . . . - és itt elakadt Tina.
- Na.. mond már mivan!? - nyugtalankodott Leyla.
- Hát öhmm.. szóval . . - nem mondta tovább
- Mond már el Tina, én nem mondom el senkinek! - nyugtatta meg Tinat.
- Jólvan na.. szóval .. én hát öhh, össze jöttem vele. - suttogta Tina.
- Tényleg, és mikor?
- Majd el mondom, de nekem most mennem kell.. - folytatta Tina.
- Jólvan, majd beszélünk. - közbe Leyla gondolkozott miért siet annyira barátnője.!?
Leyla kikísérte Tinat az ajtóig.
- Szia Leyla, majd írok.
- Oké, szia!
És Tina lement a hetedik szintre.
Leyla egész éjszaka azon gondolkodott, barátnője miért nem mondta el előbb neki ezt a Michael ügyet!? És talán tényleg úgy van ahogy ő gondolja, hogy senki sem tudja, és csak ezért rohant el??!
Itt nincsen sok barátom, sőt egy sincs, mert a legjobb barátnőm és egy pár osztálytársam elköltözött innen.
Úgy döntöttünk elköltözünk anglia másik felére, Skiptonba.
Ott él a legjobb barátnőm is, Tina Spit.
És az a jó hogy holnapután már költözünk, szóval holnap nem kell suliba mennem. Már a cuccokat is bepakoltam. És jövőhét hétfőn beíratkozunk az iskolába is.
Szerencsére Tina is abba a suliba jár, így együtt lehetünk.
10 emeletes házba költözünk, mi a nyolcadikon lakunk, Tináék pedig a hetediken.
Az én szobám nagyon nagy, és apa csinált nekem egy gardróbszobát.
Adamnek is nagy a szobája, de ez nem érdekel senkit.:DD
Az ősöknek óriási a hálójuk, de tényleg óriási. Tök jó a konyha, és a nappali is.
A nappali narancssárga, és van egy hatalmas tévénk.
A gardróbszobámba van egy haa-haa-hatalmas tükör, a helyiség tele van smink cuccal, cipővel, ruhával, körömlakkal.
Alig várom hogy szerda legyen.
*SZERDA 09:41*
Elindultunk. Út közben volt egy kis csúszás. Dugó volt egy hídnál, és nem bírtunk átmenni.
- Ooh, este lesz mire oda érünk. - mondta kicsit dühösen anyu.
- Oda érünk! - nyugtatgatta apu, anyut.
- Chajj, de apuuu! - már én is ideges voltam.
- Nem én tehetek róla . - mondta apu, már ő is mérgesen.
Persze Adam ebből semmit se értett, mert folyton azon az mp3 -ján halgatta a zenét.
- Apuuu! - sikítottam kicsit hangosan.
- Leyla.. oda érünk. - szólt apu, már nyugodtan.
És akkor elindultunk. Tényleg igaza volt, mert utána 15-20 perc múlva ott is voltunk.
Mikor oda értünk rögtön szaladtam a szobámba kipakolni.
Megkaptam a lakáskulcsomat, és a szobám kulcsát is.
Mire ide értünk sötét lett. Már félkilenckor az ágyban voltam, és Tinanak írtam, hogy ide értünk és hogy holnap 3-kor jöjjön át!
*CSÜTÖRTÖK 15:04*
Csöngetnek!
- Szia Tina.
- Szia Leyla, annyira örülök hogy látlak.Miért értetek ide ilyen későn tegnap? - kérdezte Tina.
- Én is örülök. Hát.. dugó volt az egyik hídnál, de szerencsére ide értünk. Gyere be!
- Jólvan!
- Megmutatom a házat.
- Rendben.
Leyla megmutatta a házukat és most a szobájában vannak.
- Hű, de jó a szobád, de jó ez a gardróbszoba. - mondta Tina, ámulva.
- Köszi, amúgy tök jó hogy itt laksz az emeleten.
- Igen, igen. - Tina közben csak ámult és bámult Leyla szobáján.
- Amúgy mi van Chrisel? - kérdezte Leyla.
- Hát semmi, ugyanolyan mint volt. Te, Leyla elkell mesélnem valamit! -mondta hirtelen Tina.
- Na mond!
- Na szóval ismered Chris tesóját Michaelt...? - kérdezte furcsán Tina.
- Igen, mi van vele? - érdeklődött Leyla.
- Nos, hát . . . - és itt elakadt Tina.
- Na.. mond már mivan!? - nyugtalankodott Leyla.
- Hát öhmm.. szóval . . - nem mondta tovább
- Mond már el Tina, én nem mondom el senkinek! - nyugtatta meg Tinat.
- Jólvan na.. szóval .. én hát öhh, össze jöttem vele. - suttogta Tina.
- Tényleg, és mikor?
- Majd el mondom, de nekem most mennem kell.. - folytatta Tina.
- Jólvan, majd beszélünk. - közbe Leyla gondolkozott miért siet annyira barátnője.!?
Leyla kikísérte Tinat az ajtóig.
- Szia Leyla, majd írok.
- Oké, szia!
És Tina lement a hetedik szintre.
Leyla egész éjszaka azon gondolkodott, barátnője miért nem mondta el előbb neki ezt a Michael ügyet!? És talán tényleg úgy van ahogy ő gondolja, hogy senki sem tudja, és csak ezért rohant el??!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)